Családi kert automata öntözésének példája

Egy júliusi héten néhány kihagyott öntözés is elég ahhoz, hogy a gyep foltosodni kezdjen, a frissen ültetett sövény pedig látványosan megsínylje a meleget. Egy jól megtervezett családi kert automata öntözés példája ezért nem a sok szórófejről szól, hanem arról, hogy minden növény annyi vizet kapjon, amennyire valóban szüksége van - akkor is, amikor a család nyaral.

Az alábbi minta egy átlagos, körülbelül 600 m²-es telken mutatja be az automata öntözés logikáját. Nem kész tervrajz, mert a víznyomás, a vízhozam, a talaj és a növényzet minden kertben más. Viszont jól látható belőle, milyen elemekre érdemes építeni, és hol nem szabad kompromisszumot kötni.

A családi kert automata öntözésének példája

A példakertben egy 280 m²-es épület és burkolt felület mellett nagyjából 320 m² zöldfelület marad. Ebből 170 m² gyep, 55 m² vegyes díszágyás, 35 méter sövény, egy kisebb veteményes, valamint néhány dézsás növény található a teraszon. A vízforrás vezetékes hálózat, kültéri kerti csappal.

Ezt a kertet nem szabad egyetlen körrel öntözni. A gyepnek nagyobb vízmennyiségre és szórófejes kijuttatásra van szüksége, míg az ágyásokban, a sövénynél és a veteményesben a csepegtetés ad takarékosabb, célzottabb megoldást. Ha ezek egy zónára kerülnének, vagy a gyep kapna túl kevés vizet, vagy a csepegtetett növények áznának el.

A működő rendszer itt öt önálló öntözési zónából áll. Két zóna látja el a gyepet, külön az előkertet és külön a hátsó, nagyobb füves részt. Egy zóna a díszágyások csepegtetőcsövét, egy a sövényt, egy pedig a veteményest és a terasz dézsás növényeit kezeli. A zónákat mágnesszelepek nyitják egymás után, a programozást vezérlőautomata végzi.

1. zóna: előkerti gyep

Az előkert általában keskenyebb, szabálytalan alakú felület, ahol a szórófejeket nem elég egyszerűen egyenlő távolságra lerakni. Figyelembe kell venni a járdát, a beállót, az utcafronti növényeket és azt is, hogy ne az autót vagy a házfalat öntözzük.

Ebben a példában süllyesztett, kiemelkedő szórófejek dolgoznak állítható szórásszöggel. A sarkokba negyedkörös, a szélekre félkörös, a belső pontokra teljes körben öntöző fejek kerülnek. A cél a fej-fej melletti átfedés: minden szórófejnek el kell érnie a következő szórófej környékét. Ez védi ki, hogy a gyep közepén száraz sávok maradjanak.

2. zóna: hátsó gyepfelület

A hátsó, nagyobb gyepfelületnél sok esetben hatékony választás a rotoros szórófej. Nagyobb távolságra juttat vizet, ezért kevesebb fejjel lefedhető a terület. Ez azonban csak akkor jó döntés, ha a rendelkezésre álló vízhozam és nyomás elbírja a kiválasztott fúvókákat.

A rotoros zóna hosszabb ideig működik, de nem feltétlenül fogyaszt több vizet. A lassabb kijuttatás előny lehet kötöttebb talajon is, mert kisebb az elfolyás esélye. Homokos talajnál viszont érdemes lehet rövidebb, több részletben futó öntözési programot beállítani, hogy a víz ne szivárogjon túl gyorsan a gyökérzóna alá.

Csepegtetés az ágyásokban és a sövénynél

A díszágyásokban a felszín alá vagy mulcsréteg alá fektetett csepegtetőcső praktikus megoldás. A víz közvetlenül a talajba jut, így kisebb a párolgási veszteség, és a levelek sem maradnak tartósan nedvesek. Ez különösen sűrű ültetésnél előnyös, ahol a felső szórófejes öntözés kedvezhet bizonyos gombás problémáknak.

A 55 m²-es vegyes ágyás egy külön mágnesszelepes körre kerül. A csepegtetőcső kiosztását az ültetés sűrűsége és a talaj alapján kell meghatározni. Egy frissen telepített évelőágyás több figyelmet igényel, mint egy már mélyen gyökerező, szárazságtűrő növényállomány. Nem ugyanaz a program kell levendulához, hortenziához és árnyékos páfrányágyáshoz sem.

A sövénynél két párhuzamos csepegtetőág indokolt lehet, ha szélesebb, több sorban ültetett növényfalról van szó. Egyetlen cső elég lehet keskeny tujasornál, de a csőnek a gyökérzónában kell futnia, nem közvetlenül a törzsek mellett. A sövények első két-három évében a rendszeres, mélyebb beöntözés sokat számít a megfelelő begyökeresedésben.

Veteményes és dézsás növények külön körön

A veteményes vízigénye gyorsan változik. Palántázás után, terméskötéskor vagy hosszan tartó kánikulában más öntözési ritmus kell, mint tavasszal. Ezért célszerű önálló zónára tenni, lehetőleg csepegtetőcsővel vagy mikroszórófejekkel.

A teraszon álló dézsás növényeknél a csepegtető különösen kényelmes, de itt a hibahatár kicsi: egy eltömődött csepegtető vagy egy lecsúszott cső néhány forró napon belül gondot okozhat. Érdemes nyomáskompenzált csepegtetőt, szűrőt és könnyen ellenőrizhető csatlakozásokat használni. A dézsákhoz vezetett kör télen víztelenítést igényel.

A tervezés a vízforrásnál kezdődik

A leggyakoribb hiba, hogy a rendszer elemeit a kert látványa alapján választják ki, a vízforrás teljesítményét pedig csak később mérik fel. Pedig a rendelkezésre álló liter/perc érték és üzemi nyomás dönti el, hány szórófej működhet egyszerre egy zónában.

A pontos méretezéshez meg kell mérni a kerti csap tényleges vízhozamát. Nem elég a szolgáltató által megadott hálózati nyomásból kiindulni, mert a csőhossz, a szűk keresztmetszetek, a szűrők és a szerelvények is nyomásveszteséget okoznak. Ha a zónára túl sok szórófej kerül, a legtávolabbi fejek már nem a gyártó által tervezett képpel öntöznek.

A példakertnél a fővezeték megfelelő méretű KPE vagy PE csőből készül, az egyes zónák leágazásai pedig a szükséges vízszállításhoz igazodnak. A mágnesszelepek szelepdobozba kerülnek, hozzáférhető helyre, nem a gyep közepére. A vezérlő lehet kültéri vagy védett beltéri kivitelű, de a kábelezést és a zónák jelölését már telepítéskor rendben kell kialakítani. Később ez rengeteg hibakeresést spórol meg.

Vezérlés: nem a napi locsolás a cél

Az automata öntözés értéke nem az, hogy minden nap azonos ideig locsol. A jó vezérlés az évszakhoz, az időjáráshoz és a növények állapotához igazítható. Tavasszal általában ritkább, nyáron mélyebb és célzottabb öntözés szükséges, ősszel pedig fokozatosan csökkenthető a futási idő.

Esőérzékelővel elkerülhető, hogy a rendszer csapadék alatt induljon el. Időjárásalapú vezérlővel még pontosabban igazítható a program a hőmérséklethez és a párolgáshoz, de ez nem helyettesíti a kert rendszeres ellenőrzését. Egy árnyékos ágyás, egy szeles gyepfolt vagy egy frissen ültetett növénycsoport mindig eltérő figyelmet kérhet.

A példakertben a gyepzónák hajnalban futnak, egymás után. Így kisebb a párolgás, és a víznyomás is kiszámíthatóbb lehet. A csepegtető körök hosszabb ideig, de ritkábban működnek. A pontos percek nem általánosíthatók: a talajnedvesség, a gyökérmélység és a kijuttató elemek vízleadása alapján kell beállítani őket.

Telepítés után is van feladat

A rendszer átadása nem jelenti azt, hogy többé nem kell vele foglalkozni. Szezon elején ellenőrizni kell a szórófejek kiemelkedését, a fúvókák szórásképét, a csepegtetőágak átfolyását és a szűrők állapotát. A fűnyírás, a talajmozgás vagy egy kerti munka miatt egy fej könnyen elállítódhat.

Ősszel elengedhetetlen a víztelenítés, főleg a föld alatti csőhálózat, a szelepek és a kiállások védelmében. Kompresszoros kifúvatásnál a túl nagy nyomás ugyanúgy kárt tehet az alkatrészekben, ezért ezt körültekintően kell végezni. Tavasszal pedig a fokozatos nyomás alá helyezés és a zónánkénti próba segít időben megtalálni az esetleges téli sérüléseket.

Egy családi kertben az automata öntözés akkor térül meg igazán, ha nem utólag toldozott csövek és véletlenszerűen kiválasztott fejek rendszere, hanem a kert méretéhez és vízforrásához illesztett megoldás. Ha bizonytalan a zónák számában, a szórófejek típusában vagy a szükséges alkatrészekben, a kertedbe.hu szakértői tervezési segítséggel is támogatják a jó döntést. A gondosan felépített rendszer nemcsak időt ad vissza a hétvégékből: kiszámíthatóbbá teszi a kert egész szezonos állapotát is.